Nyílt Napot tart az ország valamennyi régióközpontjában és megyeszékhelyen október 28-án, délelőtt 9.30-tól délután 16 óráig az APEH. Az állami adóhatóság mindennapi munkájának megmutatásával is az a hivatal fő célja, hogy a hatósági tevékenység mellett erősítse a szolgáltató jellegéről kialakult képet, és ezáltal is javuljon az adózási hajlandóság, közelebb kerüljön az ügyfelekhez formálva a hatóságról kialakult véleményt, szemléletet.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

A még működőképes, de fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak kínál mentőövet a módosított csődtörvény. Az új jogszabály a romló fizetési fegyelem hatására elburjánzott felszámolási eljárásoknak kíván megálljt parancsolni. A DLA Piper szerint azonban kérdés, ez önmagában elegendő lesz-e arra, hogy megfékezze az elmúlt években egyre dagadó felszámolási hullámot.

Az elbocsátások időszakában nem árt tisztában lennie munkaadónak és munkavállalónak egyaránt azzal, milyen kötelezettsége is van ilyenkor a feleknek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A legalapvetőbb, hogy a dolgozó az előírt rendben átadja munkakörét, míg a munkáltató kifizeti a még fennálló bért és egyéb járandóságokat, valamint kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Cikkünkben a munkaviszony megszűnésével járó kötelezettségeket vesszük sorra.

Különadóval kurtítaná a kormányfő a 2 millió felett keresőknek. Jövő év január 1-jétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél.

Magyarországon a kedvező adójogi feltételek lehetővé teszik, hogy a cégek a kutatás-fejlesztés (K+F) során fellépő költségeiket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják. Azonban a kiaknázatlan lehetőségekről kevesen tudnak. A szakértő szerint mindez azért van, mert sokan azzal sincsenek tisztában, mi minősül K+F tevékenységnek, vélik a Deloitte Zrt. szakértői.

Az áfa-visszatérítés egyes szabályainak megváltoztatására szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot csütörtökön. Ez az igény már igazán szíven döfi az Áfa törvényt.

Az Országgyűlés már elkezdte az egyéni cégről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ez az új törvény az egyik legrégebbi gazdasági státustörvényt, az egyéni vállalkozókról szóló törvényt váltaná fel, a tervek szerint már 2010. január 1-jétől.

A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy emeljenek a munkavállalók jövedelmén. Ráadásul az egyéni adókedvezmény mértéke továbbra is változatlan marad, így az önkéntes pénztári számlára történő egyéni befizetéssel is jelentős megtakarítás érhető el.

Alig három hét múlva lejár a határidő, ameddig a cégek egy része kamatostul visszakérheti a korábban levonni nem engedett áfát az államtól. Mégsem rohamozták meg az APEH-et az érintettek: vagy azért, mert sokan közülük már megszűntek, vagy azért, mert a válság kellős közepén jól jön, hogy a jegybanki alapkamattal kamatozik nekik az összeg. Az állam azonban bőven a korábban gondolt 60 milliárd forint alatt megússza a cechet.

Amikor két fél munkaviszonyba lép egymással, az esetek nagy többségében mindketten pozitívan állnak egymáshoz, valamint a munkához. Azután lehet, hogy mégsem megy minden olyan tökéletesen, ahogy eltervezték. Ekkor kerülhet sor rendes, súlyosabb esetben rendkívüli felmondásra.

A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009. október elsejétől egyszerűsödik az üzletnyitás, így például nem kötik működési engedéllyel rendelkező üzlethez a kereskedelmi tevékenységet, hanem a kereskedő maga választhatja meg a kereskedési formát.

A kilábaláshoz támogatni kellene a magyar vállalkozásokat, véli Varga Mihály, ennek eszköze az adórendszer átalakítása lehet. A korábbi pénzügyminiszter a MGYOSZ mai rendezvényén leszögezte, hogy az állami újraelosztás mértéke túl magas Magyarországon. A nyugdíjrendszer kapcsán több lehetséges alternatívát is látnak.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról" címet viselő javaslat számos adótörvényt módosít. A javaslat szerint megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, ami kiterjed az egyéni vállalkozókra is. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlással keletkezett. Ez az adószakértő szerint nagyobb mozgásteret ad a vállalkozásoknak, és megkönnyíti az adóhatóság dolgát is, amelyhez rengeteg ilyen kérelem érkezett.

Az 52 évnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok az év végéig visszaléphetnek az állami társadalombiztosításba, ezt az alacsonyabb képzettségű és alacsonyabb munkaerőpiaci státuszú tagoknak érdemes megtenniük

Egyelőre nehéz átfogó képet alkotni a parlament honlapjára pénteken feltett „salátatörvényről”, mivel számos területhez nyúlna hozzá a kormány. Már a törvény címét is kritika illette, mivel az csak az egyéni cégek jogállását és a megtakarítások ösztönzését tartalmazza, bár többről van szó.

Papíralapú igazolvány kiváltása nélkül is megkezdheti valaki jövőre vállalkozói tevékenységét a kormány javaslata szerint. Az ügyintézés elektronikusan történik majd az ügyfélkapun keresztül, ráadásul ingyenes is lesz.

Az APEH idén is kiemelten figyel az újonnan alakult társaságokra, a kiválasztott adózóknál az adóhatóság a helyszínen vizsgálja a bejelentett adatok egyezőségét. Ezen vállalkozásoknál a cégek székhelyével, és az ügyvezetők személyével akadt eddig a legtöbb gond. Az APEH minden olyan esetben – ahol a bejelentett adatokkal nem egyezik a valóság – felfüggesztette a társaság adószámát illetve a képviselő ellen büntető feljelentést tett.

A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.